Az 50-es években, amikor Európa még a háború pusztításait heverte ki, a svájci székhelyű European Broadcasting Union (EBU) előállt egy nemzetközi dalverseny ötletével, amelyben az országok az EBU országaiba egyszerre sugárzott televízió műsorban vettek volna részt. Az ötlet Marcel Bezençon francia EBU alkalmazottól származik, egy 1955-ös monacói találkozón merült fel.  A verseny az akkor már létező, Olaszországban tartott sanremói dalfesztiválon alapult, és egyben az élő televíziós közvetítés technikai kísérleteként is tekintették: akkoriban sok ország összekapcsolása egy széles körű nemzetközi hálózatban ambiciózus elképzelésnek számított. Műholdas televízió sugárzás még nem volt, és az úgynevezett Eurovíziós Hálózat (Eurovision Network) földi mikrohullámú adók hálózatából állt. Az Eurovízió (Eurovision) nevet az EBU hálózatával kapcsolatban először George Campey brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, 1951-ben.

Az első Dalfesztivált a svájci Luganóban tartották 1956. május 24-én. Hét ország vett részt; mindegyik 2 dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy országonként több, mint egy dalt adtak elő: 1957-óta az összes Dalfesztivál 1 dalt engedett meg országonként.  Az 1956-os Dalfesztivált a rendező ország, Svájc nyerte.

A műsort legelőször „Eurovision Grand Prix” (Eurovíziós Nagy-díj) néven ismerték. A „Grand Prix” elnevezést átvették a frankofón államok, ahol a Dalfesztivál „Le Grand-Prix Eurovision de la Chanson Européenne” néven vált ismertté. A „Grand Prix”-t azóta elhagyták az elnevezésből, és helyettesítették a „Concours”-szal (verseny). Az Eurovíziós Hálózatot használták hír- és sportprogramok nemzetközi közvetítésére az EBU által szervezett egyéb különleges programok mellett. Azonban, a Dalfesztivál magasan a legnagyobb profilú ezek közül, és régóta az Eurovízió név szinonimája lett.