A 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválra egy elődöntő néven ismertté vált kvalifikációs kört vezettek be. Ezt az elődöntőt az Eurovíziós Hét szerdáján tartották, a döntőhöz hasonló formában, amit a szokott időben szombaton 19:00 UTC órakor sugároztak. A későbbi években az elődöntő programját az Eurovíziós Hét csütörtökjén tartották.

Az elődöntőben azok az országok szerepeltek, melyeknek előző évi helyezése nem volt elég magas a döntőbe jutáshoz. Az első tíz helyezett egyeneságon került a következő évi dalverseny döntőjébe, emelett a Négy Nagy szabály is életben maradt, így Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság szintén automatikusan a döntőbe jutott. A döntőben a tíz legjobb helyezést elérő ország garantált helyet szerzett a következő évi döntőben, az elődöntőben való szereplés nélkül. Ebbe a tíz pozícióba nem számolják bele a Négy Nagyot, így például 2005-ben Málta annak ellenére volt automatikusan döntős, hogy 2004-ben csak a tizenkettedik helyen zárt, mivel a Négy Nagy közül kettő, Spanyolország és Németország is az első tízben zárt. 2004 és 2007 között így huszonnégy ország indulója vett részt a döntőben.

Az elődöntő bevezetésével a nem résztvevő országok számára is lehetőség nyílt a szavazásra: az automatikusan döntős országok szavazhatnak – 2004 óta kötelező módon – az elődöntő országaira, anélkül, hogy ők maguk részt vennének abban; és az elődöntő országai, melyek nem kvalifikálnak a döntőbe, szintén szavazati joggal rendelkeznek szombati döntőn.

Az elődöntőben a szavazatok összeszámolása után a tíz legtöbb szavazatot, és így a döntőbe jutást elért országok nevét véletlenszerű sorrendben bejelentik. A pontok számát az EBU visszatartja a döntő utánig, nehogy az eredmény befolyásolja a szombati eredményt taktikai szavazással, vagy máshogy.

Ez a rendszer 2008-ban szűnt meg, amikor már két elődöntőt is rendeztek, miután a 2007-es verseny elődöntőjében már irreálisan sok, huszonnyolc ország versenyzett tíz továbbjutó helyért. Az újítás értelmében a döntőbe csak a Négy Nagy – 2011-től Olaszországgal Öt Nagy – illetve a házigazda jut automatikusan, az összes többi országnak a két elődöntő egyikében kell kivívnia a továbbjutást. Az első elődöntőt az Eurovíziós hét keddjén, a másodikat csütörtökön rendezik. A húsz elődöntős továbbjutó, és az öt/hat automatikusan döntős ország összesen huszonöt/huszonhat döntős résztvevőt jelent.

Az elődöntős országoknak kötelező élőben közvetíteniük és szavazniuk abban az elődöntőben, amelyikben versenyeznek. A másik elődöntő közvetítéséről az egyes műsorsugárzók döntenek, de szavazati joggal ott nem rendelkeznek. Az öt/hat automatikus döntőst egy sorsolással elosztják a két elődöntő között: az egyiket nekik is kötelező sugározniuk, és szavazniuk kell az ottani résztvevőkre, a másikban nincs szavazati joguk.