A szavazási rendszer megegyezett az 1975-ös versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők a fellépési sorrendben hirdették ki a pontokat. Ennek hibája az volt, hogy így nehezen volt követhető, mely pontok vannak még hátra. A francia szóvivő senkinek nem adott 4 pontot, és ezt akkor senki nem vette észre, csak a verseny után lett kijavítva. A 4 pontot Jugoszlávia kapta, akik ezzel elkerültek az utolsó helyről.^[3]

A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően történt: az Egyesült Királyság volt az első szavazó, míg Jugoszlávia az utolsó. A szavazás során három dal váltotta egymást az élen. Az első zsűri pontjai után Svájc állt az élen, ezt követően Franciaország volt az első. Pontosan a szavazás felénél, a görög zsűri pontjainak kihirdetése után vette át a vezetést az Egyesült Királyság, amely ezt követően végig meg tudta őrizni előnyét. A győztes dal hét zsűritől – svájci, izraeli, belga, norvég, görög, spanyol, portugál – gyűjtötte be a maximális tizenkettő pontot. A legkevesebb, három pontot, az ír zsűri adta, ami a két ország közelsége miatt okozott némi derültséget a helyszínen.

A szavazás során a brit és a francia dal kiemelkedett a mezőnyből, és több rekordot is felállítottak. A kiosztott tizennyolc "12 pont"-ból tizenkettőn e két dal osztozott, illetve mindkettő dal mindegyik zsűritől kapott pontot. A brit dal 164 ponton zárt, amely a maximálisan lehetséges 204 pontnak a 80.39%-a. Ezzel a Save Your Kisses For Me című dal a dalverseny történetének legsikeresebb indulója. A 147 pontot gyűjtő francia dal (ez 72,06%) pedig a legsikeresebb dal, amely nem tudott győzni.

Az Egyesült Királyságnak ez volt a harmadik győzelme.

Érdekesség, hogy a műsorvezetőnő, Corry Brokken egy hibát vétett a szavazás során: az olasz pontok kihirdetésénél Franciaország hat pontot kapott, és ezután franciául azt mondta, hogy "Franciaország, hat pont", majd angolul "Franciaország, öt pont", de ezt rögtön ki is javította.