A szavazás ugyanúgy zajlott, mint a korábbi években. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik 1-1 pontot adtak az általuk legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Franciaország volt az első szavazó és a házigazda Egyesült Királyság az utolsó. Az izgalmasan alakuló szavazás során összesen négy ország váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után Németország állt az élen, majd a német zsűri által Monacónak adott hét pont ideiglenesen őket helyezte az élre. Ezután a brit dal vezette a mezőnyt, majd őrizte is előnyét egy ideig: a hazaiak örömét a dán zsűri pontjai rontották el, mellyel a lassan kezdő francia dal állt az élre. Mivel a brit dalra nem szavazható hazai zsűri hirdette ki pontjait utolsóként, már nem volt esélyük a fordításra. A győztes dal az olasz zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól kapott legalább egy pontot.

Franciaország másodszor nyerte meg a versenyt. Először fordult elő, hogy az utolsóként előadott dal győzött. Ezzel szemben a házigazda Egyesült Királyság sorozatban másodszor végzett a második helyen.