A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.

Néhány ország (Ausztria, Németország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság) első alkalommal tesztelte a telefonos közönségszavazást. A következő évben már az országok többsége így szavazott.^[1]

Érdekesség, hogy először fordult elő, hogy a görög zsűri pontot adott Törökországnak, annak ellenére, hogy a két ország ekkor már több, mint húsz éve versenyzett.

Norvégia és Portugália pont nélkül zárta a versenyt.

A magyar pontok kihirdetője Albert Györgyi volt.

A szavazás során az Egyesült Királyság sorozatban ötször kapott 12 pontot – a magyar zsűri nyitotta a sort –, ezzel beállították Izrael 1978-as rekordját. Összesen pedig akkor rekordot jelentő tíz alkalommal kapták meg a maximális 12 pontot.^[1] (Ezt a rekordot később a 2005-ös győztes is beállította, majd 2009-ben a tizenhat 12 pontot kapó norvég győztes megdöntötte.)
A brit dal szintén rekordmennyiségű 227 ponttal zárt, amely a maximálisan megszerezhető 288 pontnak a 78,82%-a. Ezzel az 1976-os és az 1982-es győztes után Katrina Leskanich Love Shine a Light című dala a dalverseny történetének harmadik legsikeresebb dala. Ez volt az Egyesült Királyság ötödik – és eddig utolsó – győzelme.