A szavazás nem változott az 1964-es versenyen bevezetett rendszerhez képest. Az egyes országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik tetszőlegesen osztottak szét három pontot a dalok között. Ezután összeadták a pontokat, és az összesített lista első három helyezettje kapott 5, 3 és 1 pontot. Amennyiben csak egy dalra szavazott az összes zsűritag, akkor az 9 pontot kapott, ha csak kettőre, akkor azok 6 és 3 pontot kaptak.

A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Németország volt az első szavazó, és az Egyesült Királyság az utolsó. A szavazás során három ország váltotta egymást az élen: az első szavazó után Belgium állt az élre, majd a belga pontok után három dal – a belga, a svéd és az osztrák – holtversenyben állt az élen. Ezt követően Ausztria állt az élre, majd előnyét végig őrizve zárt az élen, és még az is belefért, hogy az utolsó három szavazó mindegyikétől nulla pontot kapott. Összesen nyolc zsűri nem tartotta pontra érdemesnek a győztes dalt: ezek a német, a dán, a norvég, a finn, a svéd, a holland, az ír és a brit zsűri voltak. Emellett négy zsűritől gyűjtötte be a maximális öt pontot.

A szavazás során a luxemburgi közönség többször is kifejezte nemtetszését, amiért néhány zsűri egyértelműen a szomszédos országokra szavazott. Például a norvég zsűri mindhárom pontját a másik három skandináv országnak adta, illetve Svédország úgy végzett a második helyen, hogy tizenhat pontjából tizenötöt a szomszédos Dániától, Finnországtól és Norvégiától kapott. A füttyszó hamar nevetésbe váltott, amint a többi ország is hasonlóan szavazott: Spanyolország és Portugália egymásnak adta a maximális öt pontot, Hollandia Belgiumnak, Franciaország egyetlen pontját Monacótól kapta, majd amikor az ír zsűri az Egyesült Királyságnak adott öt pontot, már az ír szóvivő és a műsorvezetőnő is elnevette magát.^[2] Egyértelművé vált, hogy a megnövekedett létszám mellett már nem praktikus, hogy az egyes zsűrik csak három dalt értékelhettek, így a következő évben megváltoztatták a szavazási rendszert.

Monaco és Olaszország dala pont nélkül zárta a versenyt. Mindkét ország először kapott nulla pontot.

Ausztria első, és máig egyetlen győzelmét aratta. A Merci Chérie című győztes dal előadása előtt Udo Jürgens egy szójátékkal – „Merci jury”, azaz „Köszönöm, zsűri” – köszönte meg a bizalmat.